A fake profilokban régebben sokkal nagyobb érték volt: egyik ismerősöm fölépített néhányat, figyelve arra, hogy legyen személyiségük (volt egy szép lány, aki szeretett gördeszkázni, meg volt például egy fiú, aki főleg Ákost hallgatott stb.), bejelölgetett embereket, és fölépített olyan 2500–3000 ismerősös profilokat (efölött úgy látta, nagy a törlés esélye).
Akkoriban egy-két gombnyomással mindegyiküknek kiajánlhattál akármit, ez nagy erő volt. A Facebook ezen változtatott.
Jómagam azt tartottam jónak, hogy egyik profilja kifejezetten LMP-szimpatizánsokat gyűjtött, de volt jobboldali karaktere is. Amikor egy oldalamon túl sok radikáljobbos jelent meg, a segítségével hoztunk be néhány liberálist is.
Az eseményeknél mindig a kritikus tömeg elérése a kérdéses, erre szerintem nincsen recept, még akkor sem, ha a legokosabb marketingesek azt mondják, van. Tény, hogy rá kell tapintani, mi érinti meg éppen az embereket. Egy időben ez a nyereményjáték volt, most az ingyenes dolgok. Egy konferencián a Vaterától azt mondták, hogy a román és cseh oldaluk befuttatásához egyszerre több ezer Facebook-hirdetést indítanak, néhol csak egy-egy szó vagy a fotó különbözik. Elemzik, melyek teljesítenek a legjobban, és végül csak azokat hagyják ott. Többéves tapasztalat után sem tudják előre megjósolni, mire fognak a legtöbben kattintani, valamiért néha egyetlen szó megváltoztatása is drasztikus hatásokat kelt.
A fórumon is van ötlet mesterséges like-növelésre, csak kell hozzá egy látogatottabb weblap, és lehet venni akár 5000 fős közösséget is. Van a Leszarom bazmeg nevű csoport, na, az egy érdekes ötlet, hiszen egy létező karakter lemásolásával komoly eredményt ért el. El is ad posztokat, egyszer volt oda kapcsolat is, de végül nem vettem semmit, mert hát a Napiszaron sem brandépítő hirdetni, hiába akarok (Kíváncsi vagyok, a konverzió megegyezik-e azzal, amire számítok.)
Könyvjelzők