Téma: Email marketing

Laziga eredeti hozzászólása

Nem szorosan kereső marketing de talán mégis valamennyire ide vág.
Nem rég meg kereset egy cég hogy van 310.000 email-e amire megfelelő összegért hír levelet küld természetesen kb 50 kérdés alapján tematikusan szűkíthetem a listát. Ez irányú tapasztalatokra lennék kíváncsi. Precízen követhető hány látogató jött az emailek alapján találtam több kisebb céget amivel össze hasonlítottam brutálisan drágának tartom főleg hogy nem kattintás alapú a fizetés. Minden tapasztalat vélemény ötlet érdekelne.

ilyeneknek be ne dőlj, mert máris kimeríted a spam-elés minősített bűntettét.
na, nem ilyen durva a helyzet, de gondolj bele: ezeket az e-mail címeket nem önkéntes feliratkozóktól szerezték, akik tárt karokkal várják a reklámleveleket, hanem innen-onnan vették, lopták, kicsalták, esetleg számítógépes kártevőkkel szereztették be

ha Te egy ilyen címre küldesz ki reklámot (illetve helyetted ők), akkor azzal már meg is ástad a sírodat a neten, de legalábbis a lapodét biztos!

úgyhogy borzasztóan felejtős az ilyen lista!

gyűjts Te listát magadnak, és e-mail marketingezz nekik!
azok potenciális érdeklődők, sőt, néhányan közülök nyitott pénztárcájú vásárlók is lehetnek...

ha naponta csak egy ember iratkozik fel hozzád, az is már évi 365 feliratkozó!
ebben tessék gondolkodni, a már kész listákat meg el lehet felejteni.

vidirita: nem feltétlenül, de azért nem árt óvatosnak lenni. Vannak valóban olyan cégek, amelyeknek teljesen legálisan gyűjtött adatbázisaik vannak, ahol valóban opt-in módszerrel iratkoztak fel a userek. Ezeket gond nélkül igénybe lehet venni, csak ügyelni kell arra, hogy az első üzenet arra buzdítson, hogy a Te hírleveledre iratkozzanak fel.

Laziga, esetleg egy honlapcímet tudsz mondani, hogy kik ajánlottak neked ilyet? Megkönnyítené annak eldöntését, hogy eDM vagy spammer cégről van-e szó.

Ebben a szegmensben amibe te utazol, nagyon veszélyes ez a játék. Arról nem is beszélve hogy a nagy gmail használat miatt a googli látni fogja, hogy spammer a levél és mellette a te domain neved van. Húzós én nem játszanék ilyennel.

stefan

Laziga eredeti hozzászólása

Nem szorosan kereső marketing de talán mégis valamennyire ide vág.
Nem rég meg kereset egy cég hogy van 310.000 email-e amire megfelelő összegért hír levelet küld természetesen kb 50 kérdés alapján tematikusan szűkíthetem a listát. Ez irányú tapasztalatokra lennék kíváncsi. Precízen követhető hány látogató jött az emailek alapján találtam több kisebb céget amivel össze hasonlítottam brutálisan drágának tartom főleg hogy nem kattintás alapú a fizetés. Minden tapasztalat vélemény ötlet érdekelne.

Egy rövidke cikk e témában a hvg-ről
Érdemes átolvasni


Az elektronikus levelezést időnként szinte ellehetetlenítő spamáradatot törvényi szigorítással próbálná feltartóztatni a kormányzat. Van, akinek ez nem tetszik.

Te már megnézted, hogy diszlexiásak-e a gyerekeid? Ez a mondat nem egy szülői értekezleten, hanem egy privát e-mail végén szerepelt, mégpedig az internetes szolgáltató jóvoltából. A kéretlen levélvégi reklám annyira bosszantotta a levelezőrendszer felhasználóit, hogy a témáról külön vitafórumot indítottak. A hozzászólók főleg azt sérelmezték, hogy a reklámüzenet a magánlevél részeként jelent meg. "A levélvégi reklám törvénysértő gyakorlat, amennyiben a hirdetést nem különítik el egyértelmű módon" - nyilatkozta az ügyről a HVG-nek Sylvester Nóra, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) informatikai szabályozási igazgatója.

Eleve törvényellenes a spam, azaz a kéretlenül küldött elektronikus hirdetés. Az internetes marketinget szigorúan szabályozza az adatvédelmi, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló, illetve az úgynevezett direktmarketing-törvény (utóbbi a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésére vonatkozik). "Elvileg e-mailben még engedélyt sem lehet kérni az elektronikus hirdetés küldéséhez, mert ez, ha a cég neve is szerepel benne, önmagában elektronikus hirdetésnek minősülhet. Ezért a felhasználó hozzájárulását kizárólag saját honlapon keresztül, postán vagy telefonon lehet megszerezni" - mondta Sylvester Nóra. A felhasználók hozzájárulásáról a címlistákat összeállító, tároló, forgalmazó és felhasználó cégeknek szigorú nyilvántartást kell vezetniük, erre, valamint a hozzájárulás-kérésre figyelmeztetniük kell a listáikat megvásárló ügyfeleiket is. Ezt az NHH ellenőrzi, s tavaly mintegy ezer eljárás során összesen közel 4 millió forintnyi büntetést szabott ki cégek ellen (a legnagyobb tétel 250 ezer forint volt), elsősorban kéretlen e-mailek miatt. A panaszok száma egyébként 2006 óta megháromszorozódott.

A kéretlen e-mailek küldői (a spammerek) a különböző adatvadászprogramok segítségével gyűjtött címeket listákba rendezik, majd e listákat - sokszor újabb kéretlen hirdetésben - eladásra kínálják fel. Ilyen volt az az NHH-nál felhasználók százai által bepanaszolt, olykor Nagy Sándor, máskor pedig Beno György és Osváth Sándor neveken szereplő személy, aki tavaly 30 ezer forintért árusította - természetesen spamekben - több mint félmillió magyar cég és magánszemély e-mail címét. A külföldi szerverről működtetett e-mail címet a hatóság az internetes szolgáltatónál többször is betiltatta, majd személyes adatokkal való visszaélés miatt rendőrségi feljelentést tett, végül az ügyet átadta a rendőrségnek. A rendőrség azonban bűncselekmény hiányában beszüntette a nyomozást, arra hivatkozva, nem állt fenn jelentős érdeksérelem, így az NHH a fogyasztóvédelmi hatósághoz továbbította az esetet, ahonnan egyelőre nem kapták meg a próbavásárlás eredményét - tájékoztatta a HVG-t Sylvester. Maga az NHH ugyanis nem szerezhet bizonyítékot a törvénysértésről próbavásárlással.

Bár az utóbbi extrém példa, az elektronikus levelezést elárasztó kéretlen reklámok mindennapos bosszúságokat okoznak. Más a törvényes rend, és nagyon más tehát a gyakorlat. Vélhetően emiatt döntöttek úgy a gazdasági tárcánál, hogy a reklámtörvénybe beépítenék azt a passzust is, hogy a cégek a közvetlen megkeresés módszerével - postai úton vagy e-mailen - csak akkor küldhetnek reklámanyagot potenciális ügyfeleiknek, ha ahhoz a címzett előzetesen és egyértelműen hozzájárult. Egy ilyen nyilatkozatnak a személyes adatokon kívül tartalmaznia kell azt a megállapítást is, hogy "a hozzájárulás önkéntes, és megfelelő tájékoztatás birtokában" történt meg. Az erre vonatkozó kérés pedig nem tartalmazhat közvetlen reklámot, de még a vállalkozás nevét vagy megjelölését sem.

Bár feltehetően főleg a spammerek, s nem a direkt marketinggel foglalkozó cégek voltak a módosítás első számú címzettjei, utóbbiak körében elementáris felzúdulást váltott ki a korrekciós szándék, mivel radikális változást jelent a mai gyakorlathoz képest. Eddig ugyanis a marketinganyagokat szabadon küldhették el mindazok lakcímére, akik ezt a központi nyilvántartásban vagy a telefonkönyvben nem tiltották meg, illetve szabadon vehették át egymástól a hasonló tevékenységet folytató cégek úgynevezett kapcsolatfelvételi listáit. Az ezeken való megjelenést, vagyis a személyes adatok marketingcélú felhasználását eddig is bárki letilthatta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában - vagyis a központi nyilvántartásban -, illetve a jegyzőnél. A telefonos szolgáltatóknál például a szerződéskötéskor - vagy akár azt követően is - jelezni lehet, ha az előfizető nem hajlandó kéretlen reklámot fogadni, ezt a 2003-as hírközlési törvény által előírt módon egy paragrafus szimbólum jelzi a telefonkönyvekben. E-mailben és sms-ben történő, címre küldött ajánlatok esetében viszont eddig is szükség volt a fogadó fél előzetes jóváhagyására - legalábbis a törvények szerint.

"A tervezet tönkretenné a direkt marketinget, így 6500 munkahely kerülhet veszélybe - summázta a szakma törvénymódosítással kapcsolatos kifogásait Csánk László, a Direkt Marketing Szövetség főtitkára. A direktmarketing- és áruküldő cégek által generált forgalmat a szakma több mint 300 milliárd forintra becsüli, az ebből származó állami bevétel - például általános forgalmi adó vagy termékdíj formájában - pedig csaknem 60 milliárd forint, ami most szintén csökkenhet. A kilátásba helyezett, kötelező hozzájárulást kérő levelek 30-40 százalékos költségnövekedést jelenthetnek - tette hozzá Csánk. Pedig a megkérdezettek mindössze 26 százaléka utasítja el a direktmarketing-anyagokat, sőt van, aki kimondottan ezekkel a katalógusokkal a hóna alatt indul vásárolni - idéz egy 2006-os felmérést. "Ha a módosítást elfogadja az Országgyűlés, mindenki kiskaput keres majd, még több lesz a címzetlen, válogatás nélkül bedobott reklámanyag a postaládákban, ezek veszik át az eddig személyre szabottan, név szerint küldött promóciók helyét is" - nyilatkozta a HVG-nek Szentirmay László, a Promo Direkt Marketing és Piackutató Kft. ügyvezetője.

Módosításokat amúgy a szakma is szükségesnek tartana. Csánk szerint például régóta szorgalmazzák, hogy a reklámanyagot elutasító személyek listáját (amelyet "Robinson-listának" neveznek) az adatgazdacégek átadhassák egymásnak, ám ez adatvédelmi megfontolásból tilos, pedig alkalmas volna mindazok kiszűrésére, akik ellenszenvvel viseltetnek eme hirdetési forma iránt. Az adatközvetítői, adatbrókeri tevékenységet pedig a szabályozás nem tiltja, de nem is definiálja - állítja Györke Dániel, a Schober Information Group magyarországi irodájának vezetője. "A listaközvetítést sokan szabályozatlan üzleti tevékenységnek tartják, pedig csak arról van szó, hogy élünk a jog adta mozgástérrel. Ráadásul Magyarországon az állam a legnagyobb listabróker. Külföldön ritka, hogy a központi adatbázist direktmarketing-célokra is fel lehessen használni" - tette hozzá (lásd Címpiaci tarifák című írásunkat). E tekintetben is szigorodna a szabályozás: a direktmarketing-cégeknek 2009. május 31-éig a meglévő ügyfeleik hozzájárulását is be kell szerezniük, s ha ez nem történik meg, a reklámhoz való hozzájárulást elmulasztók címét törölniük kell. A kapcsolatfelvételi listák átadása vagy eladása pedig szinte lehetetlenné válik, mivel ehhez az ügyfélnek az átvevő cég nevének és tevékenységének ismeretében, írásban kell hozzájárulnia.

A módosítás ugyanakkor nem érinti a politikai marketinget, pedig a lakcímre érkező kéretlen pártpropaganda-anyagokat szintén sokan sérelmezik. A választási törvény engedélyezi ugyan a tájékoztató anyagok postai szétküldését, de csak közvetlenül a választás előtt. A négyévenkénti, teljesen jogellenes (telefonos, sms-es) kampányok jogi keretek közé szorítására a politikai pártok eddig nem mutattak hajlandóságot - minősítette a törvénymódosítás-tervezetet Freidler Gábor, az adatvédelmi biztos irodájának főosztályvezetője. Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos több alkalommal is sürgette a politikai marketing törvényi szabályozását, egyebek közt azt, hogy személyes adatokat a politikai szervezetek is csak az érintett hozzájárulásával gyűjthessenek, és ez volna a feltétele az elektronikus levelek, sms-ek küldésének is, ám mindeddig hiába.

Merras eredeti hozzászólása

vidirita: nem feltétlenül, de azért nem árt óvatosnak lenni. Vannak valóban olyan cégek, amelyeknek teljesen legálisan gyűjtött adatbázisaik vannak, ahol valóban opt-in módszerrel iratkoztak fel a userek. Ezeket gond nélkül igénybe lehet venni, csak ügyelni kell arra, hogy az első üzenet arra buzdítson, hogy a Te hírleveledre iratkozzanak fel.

Laziga, esetleg egy honlapcímet tudsz mondani, hogy kik ajánlottak neked ilyet? Megkönnyítené annak eldöntését, hogy eDM vagy spammer cégről van-e szó.

OK, ez nem spammercég, nekik ténylegesen jól leválogatott címlistáik vannak.

Még ez is működőképes partner lehet ilyenben:

http://www.webnyertes.hu/?page=media