Mezőgazdasági kiállítás? Oder was?
1. kérdéskör:
Az egész világon védelemben részesül minden szerzői alkotás. Minden olyan mű, amely rögzített, egyéni, eredeti gondolatokat tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság által szilárdan követett joggyakorlat szerint szerzői jogi védelemben részesül minden olyan mű, amelynek formáján az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiségjegyei felismerhetőek, és ez független a mű esztétikai értékétől.
Hiába írja ki egy oldaltulajdonos, hogy a „feltöltő a felelős” ez egyfelől rossz kiírás, másfelől a tulajdonos személyes, illetve társasági felelősségét nem csökkenti. A tulajdonos felelőssége, és kötelezettsége meggyőződni arról, hogy a feltöltött mű nem áll:
sem személyiségi jogi védelemben. ( A személyiségi jog tulajdonosa beleegyezett a felhasználásba.)
sem szerzői jogi védelemben (Szabadon felhasználható mű, vagy a jogtulajdonos ugyancsak beleegyezett a felhasználásba.
Mivel a polgári jogi felelősség némiképpen csökkenthető, de legfőképpen tovább hárítható, a védelem hangsúlyát a büntetőjogra helyezném. Polgári jogi értelemben éppen ezért késlelteti néhány oldal a publikálást, hogy előbb megnézzék, a felelősségük mekkora, illetve lehetőségeik szerint csökkentsék.
Én az oldalakra nem azt a szöveget írnám fel amik manapság szerepelnek? Hanem az alábbit:
„A feltöltő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a feltöltendő fotóval (szöveggel) szabadon rendelkezik, azzal senkinek a szerzői, vagy személyiségi jogait nem sérti. Tudomásul veszi, hogy sérelem esetén a feltöltött fotó, törlésre kerül, és az ezzel okozott károkat meg kell térítenie, és a hatóságok előtt helyt kell állnia.”
2.) Miért vehetik elő egy közösségi oldal tulajdonosát?
Gyakorlatilag egy közösségi oldal tulajdonosát mindenért elővehetik. Csak röviden tudom összefoglalni, mert egész terjedelmes irodalma van a jogi sérelmeknek:
Szerzői jogsérelmekért. (Fotó, film, grafika, térkép, zene stb…)
Tájékoztatási kötelezettségek elmulasztásáért, különös tekintettel a fogyasztóvédelemben kötelező tájékoztatásokra.
Domain névsérelemért.
Sajtójogi sérelmekért, mint a téves hírekkel okozott károk, stb..
Reklámjogi sérelmekért, mint a megtévesztő reklám.
A személyiségi jogok más sérelméért, mint a magánszféra sérelme.
Adatvédelmi sérelmek.
Pénzügyi jogsérelmekért, mint pld a fogyasztási adók befizetése, ha az oldalon kereskedelem is folyik.
3.) Képfeltöltés más oldalakról.
Minden esetben engedélyköteles, még a másodlagos mű is. Akkor is, ha személyiségi jogot érint (Valakinek a fényképe.), és akkor is, ha szerzői jogot (Hivatásos fotó.)
Kivéve: Ha azt a széles nyilvánosságnak szánták, kifejezetten abból a célból, hogy azt közzé tegyék, és ezt a közzétételt közvetlenül, vagy ráutaló magatartással engedélyezték. De! Ez a közzététel sem lehet személyiségi, vagy szerzői jogsértő. (Pld. Lefényképezem valakinek az intim pillanatát, és hadd nézze a világ.)
Egyelőre ezt kérdezted. Röviden ennyi.
A legfontosabb szakirodalom:
Dr. Verebics János: Az elektronikus Gazdasági kapcsolatok joga. – HVG Orac, Bp.
Csécsy György: A szellemi alkotások joga – Novotni Kiadó, Miskolc
Szerzői jog a gyakorlatban – KJK Kerszöv, Bp
Dr. Petrik Ferenc: A személyiség jogi védelme, a sajtó – helyreigazítás – HVG Orac, Bp.
Szinger András-Tóth Péter Benjamin – Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz – Novissima Kiadó Bp.
Dr. Ficsor Mihály - Papp Iván – Szerzői jogi törvény – VIVA Média Bp.
(Kiszámoltam, hogy 5 nap volt a csúszás, így azt mondanám - hogy kb. 1 hetes türelmi időt kérek szépen mindenkitől az eljövendő kérdéseknél)
ismered a "Szerkeszt" gombot? nem akarok pofátlannak tűnni, de használhatnád néhanapján...
Könyvjelzők