Téma: Új polgári törvénykönyv

Sziasztok!

Március 15-ével lép hatályba az új polgári törvénykönyv, ami elég sok céget érint, ezért kigyűjtöttünk néhány fontosabb rendelkezést.

1. Új polgári törvénykönyv hatályba lépése

2014 március 15-én lép hatályba az új Ptk., mely a társasági jogot is magába foglalja. A már bejegyzett jogi személyeknél, illetve a 2014. március 15-e előtt beadott változás bejelentési kérelmet beküldött társaságokra még a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az új Ptk. szabályait

- közkereseti társaság és betéti társaságok esetén 2015. március 15-től
- korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetén 2016. március 15-től
- vagy a 2014. március 15-t követő első tagsági szerződés módosításától kezdődően

kell alkalmazni.

2. Korlátolt felelősségű társaságok törzstőke minimuma

A jelenleg hatályos 500.000,- Ft helyett, legalább 3.000.000,- Ft kell, hogy legyen. Tehát 2014 március 15-t követően Kft-t már csak ekkora törzstőkével lehet alapítani.

Az ezt megelőzően alakult társaságok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek törzstőkéjüket a minimum szintre megemelni, vagy társasági formát váltani. (Természetesen, ha 2014. március 15-t követően kerül beküldésre változásbejegyzési kérelem - az 1. pont értelmében - az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a törzstőkét minimum 3.000.000,- Ft-ra kell megemelni.)

3. Ügyvezetők felelőssége

Az új Ptk. szigorítja a vezető tisztségviselők harmadik felekkel szembeni felelősségét. Az új rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a károsult harmadik személy igényét ne a társasággal, hanem annak vezető tisztségviselőjével szemben érvényesítse. Ennek gyakorlati alkalmazását valószínűleg a bírói gyakorlat fogja meghatározni. Fontos, hogy a felelősséget rögzítő szabály már 2014. március 15-én hatályba lép, tehát a vezetőknek érdemes elgondolkodniuk, hogy magánvagyonukat milyen formában (például felelősségbiztosítással) tudják megvédeni.

4. Gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamat

A fizetési késedelem – a felek eltérő megállapodása hiányában – a fizetési felszólítás (számla) kézhezvételétől számított 30 napon belül áll be.

Meghatározott esetekben a 30 napos időtartamot azonban a teljesítéstől kell számítani:

- ha a fizetési felszólítás (számla) kézhezvétele megelőzte a teljesítést,
- ha nem lehet megállapítani a fizetési felszólítás (számla) kézhezvételének időpontját, vagy
- ha a kötelezettnek fizetési felszólítás (számla) bevárása nélkül kell teljesítenie a fizetési kötelezettségét.

30 napnál hosszabb, de legfeljebb 60 napos fizetési határidő is kiköthető.

Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat a fizetési határidőt követő naptól (a késedelem beálltától) esedékes. A késedelmi kamat mértéke emelkedett. A kamat számításánál a késedelemmel érintett naptári félév első napján (és nem a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján) érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal (korábban 7 százalékponttal) növelt értékét kell figyelembe venni. A késedelmi kamatot kizáró szerződés semmis, kivéve, ha a kötelezettet kötbér terheli.

5. Behajtási költségátalány

Új jogintézmény a behajtási költségátalány, amely a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megtérítését jelenti.
Fizetési késedelem esetén a kötelezett ilyen jogcímen legalább 40 eurónak (a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint) megfelelő összeget kell fizetnie a jogosultnak.

A behajtási költségátalány összege minden esetben jár, akkor is, ha a jogosultnál behajtási költségek fel sem merültek. Teljesítése nem mentesít a késedelem miatti egyéb kötelezettségek alól (például késedelmi kamat), a kártérítés összegébe azonban beleszámít.
A behajtási költségátalányról – a késedelmi kamathoz hasonlóan – miután áfa fizetései kötelezettséggel nem jár, számlát nem kell kiállítani, de számviteli bizonylatra szükség van.

További kellemes hétvégét mindenkinek!

WebFalcon eredeti hozzászólása

Az ezt megelőzően alakult társaságok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek törzstőkéjüket a minimum szintre megemelni, vagy társasági formát váltani. (Természetesen, ha 2014. március 15-t követően kerül beküldésre változásbejegyzési kérelem - az 1. pont értelmében - az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a törzstőkét minimum 3.000.000,- Ft-ra kell megemelni.)

Annyit tennék hozzá, hogy a nyereségből feltölthető és vannak ügyvédek, ahol csak fel kell mutatni, hogy megvan.

Én kérdeznék is ezzel kapcsolatban. Mi a helyzet akkor, ha március 15. után egy jelképes összegért vásárol valaki kft-t. Ami ugyan anno 3 millióval lett alakítva, de az átvételkor teljesen üres. Ebben az esetben mi a teendő?
Az üres alatt azt értem, hogy sem bevétele, sem kiadása sincs már egy ideje, de a számla ami a céghez tartozik 0-ás. Tárgyi vagyon pedig nincs.

charlie eredeti hozzászólása

Ilyen nem lehet.

A törzstőkének meg kell lennie, ha lecsökken az előírt alá, akkor a második pénzügyi beszámoló után van 3 hónap idő ennek visszapótlására. Ha a törzstőke nem negatív akkor lehetőség van átmenni másik cég formában, ahol nincs -vagy kevesebb - az előírt törzstőke, de ha negatív (és nem történik meg a tőkepótlás), akkor meg kell szüntetni a céget.

Lehet arra gondolt, hogy nincs pénz a céges számlán, de papíron megvan a törzstőke

Ha papiron van vagyon, de gyakorlatilag se pénz, se semmi nincs, akkor szerintem nincs meg a törzstőke, ellenőrzésen bele lehet bukni. De egy könyvelő jobban meg tudja mondani.

Tizedes eredeti hozzászólása

Én kérdeznék is ezzel kapcsolatban. Mi a helyzet akkor, ha március 15. után egy jelképes összegért vásárol valaki kft-t. Ami ugyan anno 3 millióval lett alakítva, de az átvételkor teljesen üres. Ebben az esetben mi a teendő?
Az üres alatt azt értem, hogy sem bevétele, sem kiadása sincs már egy ideje, de a számla ami a céghez tartozik 0-ás. Tárgyi vagyon pedig nincs.

Ez kevés információ ahhoz, hogy érdemben lehessen nyilatkozni.

A saját tőke az alábbiakból tevődik össze:
- eredménytartalék
- tőketartalék
- mérleg szerinti eredmény
- jegyzett tőke

Majd meg kell nézni, hogy mi van eszköz oldalon:
- forgó eszközök
- befektetések
- tárgyi eszközök

eszközök=források

Látni kellene a mérleget, de ha ezek alapján semmi nincs, akkor vagy át kell alakulni, vagy pénzt kell betenni.

charlie eredeti hozzászólása

Ha papiron van vagyon, de gyakorlatilag se pénz, se semmi nincs, akkor szerintem nincs meg a törzstőke, ellenőrzésen bele lehet bukni. De egy könyvelő jobban meg tudja mondani.

Milyen vagyonra gondolsz? Pl. tárgyi eszközökre? Azoknak meg kell lenni, hiszen értékcsökkenést számolsz el utánuk, így egy esetleges ellenőrzésnél azokat be kell tudni mutatni.

Ha "gyakorlatilag se pénz", ez jelentheti azt, hogy a cég elköltötte az alaptőkéjét, mert induláskor pl. nem volt bevétele, és az első pár hetet/hónapot abból finanszírozta. Ha megvannak a számlák, hogy a cég ezt a pénzt mire költötte, nem szokott gond lenni.