Szeretném kikérni a véleményetek egy apró (-nak tűnő) kérdésben.
Nem lesz rövid, de vágjunk bele.
Kiindulási alap: vagy egy webáruházam, ahol az ügyfeleimnek utánvétellel és átutalásos fizetéssel teljesítem a megrendeléseit, ennek alapján állítok ki számlát.
Úgy alakult, hogy elég sok vevő van, aki befárad a személyes átvételi pontra, ahol készpénzben fizetnek és veszik át a termékeket (nincs szállítási költség). Ilyenkor készpénzes számlát állítok ki.
Elég sok a számla (darabra), így az megnövelte a könyvelés költségeit, emiatt aztán felmerült, hogy veszek egy nyugtatömböt és a készpénzes vevőnek - ha számlát nem kér - akkor nyugtát adok. A könyvelőnek ez így jobb - nekem meg olcsóbb - mert egy egész nyugtatömböt (ami csak 200 Ft -ba kerül) lekönyvel egy tételnek.
Itt kezdődnek a gondok.
24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. számú melléklet:
nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
cb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme
Tehát a csomagküldő kereskedő csak pénztárgéppel adhat nyugtát, kivéve a nyílt árusítást folytató üzlete/bemutatóterme. (A futárral küldött az ugye mindenképp számlás kell legyen)
Nade ezt itt végképp nem értem...
Ha nincs üzlet/bemutatóterem akkor kötelező a pénztárgép... nade akkor hol van elhelyezve? Viszem magammal, ha mondjuk magam szállítok ki és készpénzben fizetnek és üzembe helyezem a pénztárgépet a lépcsőházban, vagy az ügyfél telephelyén? Ezt egyszerűen nem tudom elképzelni hogy gondolták a gyakorlatban.
Ha meg van üzlete/bemutatóterme a csomagküldő kereskedőnek (gondolná az ember, hogy oda kell pénztárgép) akkor meg pont nem kell...
Ti láttok ebben logikát? Mert én nem. Vagy rosszul értelmezem?
Hasonló témák:
Könyvjelzők