Pont erre gondoltam én is, hogy sokkal egyszerűbb most cikkenként rászánnom 5-10 percet, mint majd akkor kapkodni és órákat, napokat szenvedni vele, amikor már behozták nálunk is.
Pont erre gondoltam én is, hogy sokkal egyszerűbb most cikkenként rászánnom 5-10 percet, mint majd akkor kapkodni és órákat, napokat szenvedni vele, amikor már behozták nálunk is.
A Google 2015 óta teszteli ezt a funkciót. Nagyon jó dolog, szövegírásra is nagyon jól használható. Ugyanis érdemes ezeket a kérdéseket is beleszőni a tartalomba, majd meg is válaszolni. Ennek segítségével még relevánsabb tartalmat lehet előállítani, s a Google nagyon fogja szeretni.
A kérdések megjelenése jól mutatja a SEO átalakulását. A mobiltelefonokkal egyre inkább elterjed a hangalapú keresés, mivel a sok lusta júzer nem akarja bepötyögni a Google keresőbe az őt érdeklő kifejezést, hanem inkább rányom a Google Assistant mikrofon ikonjára, s bediktálja a kérdését. Az eltérés a használatban van.
Míg a kézzel beírt kereséseknél PC-n és laptopon keresőkifejezést írnak be az emberek, addig hangalapú keresésnél kérdést tesznek fel. Ahogy egyre jobban elterjed a hangalapú keresés – és erre teendálunk –, egyre nagyobb szerepe lesz az olyan SEO szövegírásnak, ahol kérdéseket tesznek fel és válaszolnak meg a cikkekben. Én már sok ilyet írok, de ahogy látom, Szuhi Attila is így írja mostanában az ITE.hu cikkeket, s ő már csak tudja
Hülyeséget nem akarok mondani, de szerintem én már láttam ezeket a kérdéseket magyar SERP-en is, bár most nem tudom előhozni. A napom 50%-ában angolul dolgozom, így most nem vágom, hogy csak angolul jelennek meg, vagy már magyarul is.
A Google találati lista alján megjelenő kapcsolódó keresőkifejezések pedig nem ugyanaz, mint a kérdések, az egy másik feature. De azokat is érdemes beleszőni a szövegkészítésbe, mert LSI kulcsszavak lehetnek.
Könyvjelzők