Szerintem az ÁFA törvény leírja: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?doc...shift=20190701
193. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében
a) a 188. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben;
b) a 11. és 12. § szerinti termékértékesítése esetében;
c) a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtása esetében;
d) * a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében;
Külföldre nyújtott szolgáltatások áfája – egyszerűen https://konyvelozona.hu/kulfoldre-ny...ja-egyszeruen/
a) vállalkozások közötti ügyleteknél (B2B kapcsolat – Business-to-Business) a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye , ami azt jelenti, hogy az ÁFA-fizetési kötelezettség abban a tagállamban vagy harmadik államban keletkezik, ahol az adott vállalkozás székhelye található.
Ezt az adózást nevezzük fordított adózásnak (reverse charge mechanism), ennek alkalmazása során a szolgáltatást nyújtó vállalkozás kötelessége, hogy ezt tényt a számlán feljegyezze, amennyiben a megrendelőnek keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettsége, valamint javasolt a számlán feltüntetni azt is, hogy a szolgáltatásnyújtás az Áfa-törvény hatályán kívül áll.
b) magánszemély részére történő szolgáltatásnyújtás esetén (B2C kapcsolat – Business-to-Custome) a magyar ÁFA-kulcsok lépnek érvénybe, mivel a teljesítés helye a szolgáltatás nyújtójának székhelye.
Nekem ebből az jön le, hogy eddig jól csináltam. A Google Ireland cég, így a B2B szabály lép életbe. A teljesítés helye az ő székhelye, Írország. Ha meg a külföldön teljesített szolgáltatásról van szó az Áfa tb. 193 § (1) d) alapján, akkor nem járhatunk el alanyi adómentesként. Holnap én is írok megint a könyvelőnek, mert ma sok más feladattal láttam el.
Könyvjelzők