Téma: A negyedik ipari forradalom

scs eredeti hozzászólása

Annak idején a korábbi ipari forradalmaknál is azon aggódott mindenki, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját (lásd géprombolás).
Valahogy ennek ellenére mégis van mindenkinek munkája. Sőt, rengeteget dolgozunk. Mert pont az emberi nem "telhetetlensége" miatt kell majd még több mérnök, robotkarbantartó és hasonló. Más jellegű munkák fognak megjelenni a mostani helyett. De hiába termelnek a robotok egyre többet és többet, az soha nem lesz elég. Ergo mindig lesz igény egyre többre és többre. Ergo lesz munka is.

Ami plusz megoldást jelenthet:

1. Rövidített munkaidők bevezetése (heti 40 helyett 30, vagy később akár 10-20 óra).
Valljuk be, ha már a gépek dolgoznak helyettünk, akkor miért lenne baj, ha nem 40-60 órát gürizne valaki egy gyárban, hanem csak 20-at? Nem jobb lenne a családdal, barátokkal, hobbival tölteni azt az időt? Ha már vannak azok a nyomorult robotok, használjuk ki. Ahogy kihasználjuk ma is a korábbi gépesítés előnyeit is.

2. A másik pedig (és most nőgyűlölő leszek) nők munkaerőpiacról való visszaszorítása lenne.
Természetesen nem úgy, hogy tiltsuk meg nekik és irány a konyha. Hanem hogy racionalizáljuk a munkaerő-szektort, a fizetéseket, stb., illetve szüntessük meg a nőkkel szembeni pozitív diszkriminációt.
Példa: a bürokrácia drasztikus csökkentése (hiszen amúgy sincs rá szükség). Itt döntő részt nők dolgoznak, olyan munkát, amit egy jobb képességű általános iskolás is röhögve megcsinál, mégis olyan fizut kapnak érte, amit egy gyári melós vagy egy tűzoltó kap (akinek a munkáját már nem csinálja meg a gyerek, de még a nő sem). Pár kivételtől eltekintve amely munkák könnyűek (amit egy gyerek képes megcsinálni), azt jellemzően nők végzik, és jellemzően felülfizetettek a többihez képest. Egyrészt ezzel sajnos a komolyabb munkák hozzájuk képest alulfizetettek lesznek (lettek). Másrészt pedig ha a bürokrácia lecsökken, azzal ezen réteg kikerül az állami eltartás keretei közül, így vagy kénytelen lesz a versenyszektorban dolgozni, vagy hazamegy háztartásbelinek. Ha egyúttal a nők felé azonos követelményeket támasztanánk a munkahelyeken (megj.: az általános hisztivel szemben a nőkkel szemben igen komoly a pozitív diszkrimináció), mint a férfiak felé, akkor a nők kb. 80%-a nem menne dolgozni, hiszen otthon maradni könnyebb lenne, mint a férfiakkal felvenni a versenyt. Ezzel egyrészt máris részben megoldanánk a robotok jelentette gondot. Másrészt elérnénk, hogy a gyerekekkel ne frusztrált, bürokráciában dolgoztatott anya, hanem egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb nő foglalkozzon.
Ráadásul ezzel a család bevétele sem lenne kevesebb, hiszen a bürokrácia csökkentése egyúttal (ideális esetben) adócsökkentéssel is jár. Így a termelő apánál megmaradna az a pénz, amit a látszattermelő anya kap most meg az állami és céges bürokráciában. Tehát az életszínvonala a családnak nem lenne rosszabb (pénzügyileg), de mégsem kellene a nőknek napi 8 óra látszatmeót végezni az Excel tábla mögött ülve. Külön előnye lenne, hogy kevesebb lenne a válás is, hiszen manapság jórészt azért válik annyi nő, mert nincs vesztenivalója. A férfiaknak drasztikusan csökkent az "értéke", mert látszatra a nők többsége is eltartja önmagát. Holott ez csak látszat - 70-80%-uk a férfiak adójából van eltartva az állami és egyéb eltartó rendszereken keresztül.
És ezzel elérhetnénk egy valódibb nemek közötti egyenlőséget is:
- Amelyik nő dolgozni akar, az a férfiakkal azonos megítélésben vehet részt benne (pozitív megkülönböztetés nélkül).
- A többség viszont (ahogy az a régi időkben is volt) jó eséllyel otthon maradna, ami a gyerek számára óriási előnyökkel járna.
/És valljuk be, szerintem fontosabb a jövő generáció egészséges fejlődése, mintsem holmi harmadik Iphone megvétele, vagy némi plázázás.
De hát én nőgyűlölő vagyok, szóval tőlem csak ez telik ötletként. /

Szóval ezek megoldhatnák azt az esetleges problémát, ami a robotok jelentette munkahely-megszűnésekkel járna.
De mint írtam is, akkora probléma nem lenne ezzel, mint amekkorát gondolnak sokan. okozna ideiglenes gondot, de nem akkorát, mint feltételezik sokan. Régen is megoldották azt, mikor a sok cséplő ember melóját a cséplőgép vette át. Eleinte ugyan sima elbocsátásokkal, ami a dolgozókból erőszakot váltott ki. De ma már tudjuk, hogy nem az a megoldás. Egyszerűbb simán csökkenteni a munkaidőket, hogy mindenkinek jusson, és több időt tölteni egymással, közben meg rábízni a meló nagyját a robotokra.



Igen, valójában a szocializmus/kommunizmus egy dologgal nem számolt: az emberi természettel, illetőleg a természet rendjével. Minden mást jól figyelembe vett.
A korrupció visszaszorítására a kapitalista berendezkedés ideális, hiszen ha nincsenek állami szociális juttatások, akkor arra adót sem kell kivetni, így lopni sem lesz miből. Persze amíg van állam, addig az mindig korrupt lesz, de mindig függ a befizetés mértékétől is, hogy mennyire. Amíg szocialista rendszer alapján óriási adófizetések vannak, addig a korrupció is magas mértékű lesz.
És abban is egyetértünk, hogy a mai demokrácia nem alkalmas a társadalom működtetésére. Idővel be fog bukni, mert mindig lesz, aki a proli tömegeket meg tudja venni a 19. havi nyugdíjjal, ingyen sörrel és feltétel nélküli alapjövedelemmel. Erre megoldás lehet, hogy a szavazati jogot a befizetett adó mértékéhez szabjuk. Tehát minél több adót fizet be valaki, annál többet ér a szavazata (több pontot kap, vagy valami hasonló). Tehát nem a hagyományos cenzus, ahol a vagyon mértékét nézzük, hanem egy olyan, ahol a befizetett jövedelemadó mértékét nézzük. (A jövedelemadó és az osztalékadó az, ami a legjobban méri, hogy ki mennyit is ad a társadalom számára.)
Ez megoldás lehet arra, hogy ne a populista szlogenek terjedjenek el a politikában, hanem a politikusok valóban azt a réteget képviseljék elsősorban, amelyik réteg hozzátesz a társadalomhoz.

Mondjuk ezt a fejtegetést levezetve egy értelmes matematikai példán keresztül szívesen megnézném, de tartok tőle nem lesz ilyen. Különösen a nők a munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos érvelés eléggé sajátos. Egy kis gazdasági szakirodalom olvasgatása után gyorsan rá lehet jönni, hogy a nők munkaerőpiacra történő bevonása milyen gazdasági hatással járt egy adott ország fejlődésére (de azért elárulom: pozitív). Megemlítem vannak olyan nők, akik tudnak programozni, de egyébként minek is excel???? A legjobban ez tetszik: "a mai demokrácia nem alkalmas a társadalom működtetésére.". Erre szívesen látnék egy konkrét példát. Már bocs, de a társadalom működtet demokráciát, persze csak a jobb helyeken.

Az alapjövedelem szerintem értelmetlen, mert kb. el is értékteleníti a fizetőeszközt annyival, amennyit szétosztanak.