A Google elindított egy önvezetős taxiszolgáltatást tesztüzemben, amivel már lehet taxit hívni, és már sofőr sem ül a kocsiban, hogy felügyelje az önvezetőt:
A Google elindított egy önvezetős taxiszolgáltatást tesztüzemben, amivel már lehet taxit hívni, és már sofőr sem ül a kocsiban, hogy felügyelje az önvezetőt:
Jó kis összeállítás, elgondolkodtató - azonban sokkal többet nem ad hozzá ahhoz, amit eddig sejteni lehetett a következményekről. Magam részéről azt gondolom, hogy itt nem a szegénységgel meg a gazdagsággal van baj, mert ennek "kiegyenlítése" nem valószínű, hogy valaha is bekövetkezik. Itt az ember szociális evolúciója a fő probléma és a mérhető, mentális különbségek. Ráadásul, a technológia túl gyors ütemben fejlődött és fejlődik ahhoz, hogy a korban előttünk lévő korosztály ehhez idomulhasson. És ha ez így folytatódik, akkor velünk is ez fog történni. A kérdés tartósan fennmarad: Mi a szegénység és mi a gazdagság? Persze nyilvánvaló, hogy erre mindenki tudja a választ, de ki lehet vajon kényszeríteni gazdasági megoldásokkal ennek a két fogalomnak a megszűnését?
Jó kis összeállítás, elgondolkodtató - azonban sokkal többet nem ad hozzá ahhoz, amit eddig sejteni lehetett a következményekről. Magam részéről azt gondolom, hogy itt nem a szegénységgel meg a gazdagsággal van baj, mert ennek "kiegyenlítése" nem valószínű, hogy valaha is bekövetkezik. Itt az ember szociális evolúciója a fő probléma és a mérhető, mentális különbségek. Ráadásul, a technológia túl gyors ütemben fejlődött és fejlődik ahhoz, hogy a korban előttünk lévő korosztály ehhez idomulhasson. És ha ez így folytatódik, akkor velünk is ez fog történni. A kérdés tartósan fennmarad: Mi a szegénység és mi a gazdagság? Persze nyilvánvaló, hogy erre mindenki tudja a választ, de ki lehet vajon kényszeríteni gazdasági megoldásokkal ennek a két fogalomnak a megszűnését?
Az alapjövedelem például egy jó eszköz lehetne arra, hogy a szegénység/gazdagság ne a pénz dimenziója legyen, hanem a jólété. Ha csak azt el lehetne érni, hogy ne arról szóljon minden, hogy mikor és meddig van "hó vége", máris egy kevésbé stresszes, kiegyensúlyozottabb, kreatívabb világban élnénk. A többieknek tldr-ként: ezt is pedzegeti a kisfilm.
A szingularitás megint egy kicsit más téma, de ne legyünk naívak, hogy ez csak a felmenőinkkel történhet meg. Valamilyen szinten szerencsés vagyok, hogy szakmám miatt mozgatója lehetek a fejlődésnek, így engem kevésbé érint ez. A korosztályom nagyrésze a már használt technológiákat se tudja hova rakni. Miért fizethetünk érintéssel, mi az a bitcoin, hogyan működik az internet. Utóbbival nem arra célzok, hogy a korosztályom ne tudná alkalmazói szinten használni az internetet, csupán arra, hogy a fejlődésnek nagy kockázata van, ami a technológiák ismerete nélkül valós frusztrációba fog torkollni. Egyre nagyobb biznisz az adat, a big data robbanás még bőven előttünk van, de aki már most nem tudja, hogy hogyan tartsa biztonságban a személyes adatait akár böngészés, telefonálás, kártyahasználat során, az később nagyon rohadtul meg fogja szívni. És ezt a pontot már nevezhetjük szingularitásnak: ha most elcsesszük hogy nem haladunk a korral, akkor kicsúszik a kezünk közül az egész és gigacégek, hekkerek, meg kormányok markában lesz az életünk. Nem olyan távoli disztópia ez.Ráadásul, a technológia túl gyors ütemben fejlődött és fejlődik ahhoz, hogy a korban előttünk lévő korosztály ehhez idomulhasson.
ariel (2018-03-19)
A kiindulás a negyedik ipari forradalom kapcsán itt az volt, hogy ha tényleg beindulnak a robotok, és átvesznek rengeteg munkát, akkor mit teszel azokkal az emberekkel, akik dolgoznának, de egyszerűen nincs munka? Magasabb képzettséget igénylő munka lesz, de mérnökből nem kell annyi, mint utcaseprőből, ezért nem jut majd mindenkinek munka, ha a többségét elviszik a robotok.
Szóval ebben az esetben mi legyen azokkal, akiknek nem jut munka? Ha nem akarod éhenhalni hagyni őket, akkor csak adni kell nekik valami alapellátást, nemde?
Egyetértek, ezt írtam is korábban.- Aki úgy kap meg valamit, hogy nem kellett érte tennie semmit, az mindig egyre többet és többet akar. Soha nem lesz elég neki, amit kap.
Nem a Marx-i elvekkel van gond, amire illeszkedik a bérunió vagy az alapjövedelem, hanem az emberrel, aki kapzsi természeténél fogva. A kommunizmus/szocializmus is kikezdhetetlenül pozitív, konstruktív gazdasági ideológiára épült, a gyarlóság tette fekete folttá a történelemben. Jó modell az alapjövedelem így hogy annak a pénznek osztják le jó részét, ami korrupcióval elfolyna, emiatt tényleg a széles tömeg részesülhet belőle és az említett probléma is enyhül. A kapzsiság és a javak elosztása feletti kontroll sokkal inkább politikai, mint gazdasági kérdés. Ezt egy erős és igazságos államszervezettel lehet megoldani. Nem gondolom, hogy erre a jelen formájú demokrácia a legmegfelelőbb modell. Ha ezen múlik, kapzsiság miatt a populisták nyerik a választást minden fejlett országban. Több pénzt! Hogy a rákba ne kéne? Mindenkit érint. Ennyi az egész. Lehet licitálni, hogy melyik párt mennyivel többet ad egészen az államcsődig.
Ez kisebb léptékben már most is megjelenik, hiszen az európai társadalmak öregszenek, egyre több nyugdíjas jut a dolgozókra, és a nyugdíjasok is szavazhatnak, és nyilván arra szavaznak, aki többet ígér nekik, több emelést.
Szóval ezt a problémát már hamarabb meg kell oldani, mint hogy a robotok elvennék a munkákat. Kérdés, mi lesz erre a megoldás.
Éppen ezért az alapjövedelem csak úgy működhet, hogy tényleg valami alapellátást ad, akár természetben (lakás, étkezés, közlekedés tömegközlekedéssel), és így a motiváció az lenne az embereknek arra, hogy tanuljanak, törekedjenek, hogy az alapjövedelemnél többet szeretnének maguknak (saját autó, utazás repülővel autóbusz helyett, ház a zöldövezetben, stb.)
Volt már ilyen, embereknél ez nem működik. Google kulcsszó: Izrael kibuc
A többségnek amúgy ez "mindent" jelent: lakás, étkezés, közlekedés tömegközlekedéssel
Ha ez megvan, elég lesz számára a semmitevés utáni depresszió és más pszichés betegség kialakulásához. "Lököttebbek" lennének, mint most, mikor az apalelátásukért saját maguknak kell megdolgozni. A munka nem véletlen nemesít, és jellemépítő dolog. pl. nem érsz rá ilyeneket gondolkozni, mint az alapjövedelem és társai.
Utoljára módosítva: Freedom által : 2018-03-21 20:43
Könyvjelzők