Téma: Fura statisztikai tények

Nem világos, hogy miért hibás a következtetésem. Persze a én a kísérletet úgy képzeltem el, hogy egymás után 1000-szer dobod fel a pénzt.

Sanyi eredeti hozzászólása

Nem világos, hogy miért hibás a következtetésem. Persze a én a kísérletet úgy képzeltem el, hogy egymás után 1000-szer dobod fel a pénzt.

Leírtam n=2,4,6 esetén konkrét számokkal. Az nem igaz, hogy ha 1000-szer dobod fel a pénzérmét, akkor nagy lesz annak a valószínűsége, hogy 500 fej és 500 írás lesz. Annak nincs jelentősége, hogy 1000 pénzérmét dobsz fel, vagy ugyanazt az érmét dobod fel 1000-szer, mivel a kísérletek egyaránt függetlenek.

Azt hiszem, tényleg a szokások, a beidegződések, a társadalmi elvárások mozgatják az embereket.
Ha este jönnek a haverok, akkor veszek sört és rendelek pizzát. Ha este fáradtan érek haza, nincs kedvem főzni és egyébként sincs semmi otthon, akkor rendelek pizzát. Ha holnap van az adóbevallás határideje és túlórázni kell az egész osztálynak, akkor rendelünk pizzát. Ez a megoldás jut eszedbe, ez a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb, ezt szoktad meg, ezt látod, tapasztalod a környezetedben. Valószínűleg kevesen gondolnak arra, hogy lemennek a piacra friss zöldségért és majd a haverokkal együtt, meccsnézés közben összeütnek egy salit.
És nagy valószínűséggel minden nap kb. ugyanannyi ember kerül hasonló szituációba, amikor a pizzarendelés a követendő magatartás. Biztos megfigyelhető pl. hogy amikor focimeccs van, akkor több pizza (szotyi, sör...) fogy. Ezért vannak szezonális különbségek. A reklámok dolga az, hogy azokat a magatartásmintákat megmutassa, amiket a cég szerint követnünk kellene. Tehát szükségletet teremt rá, megmondja, hogy te hogyan elégítheted ki ezt a szükségletet, aztán mindig módosít valamit, kicsit megemeli a szintet, de a lényeg mindig ugyan az.

Ezek a mintavétel kérdései. Hasonló képpen számolják a tévés nézettséget, vagy a Balaton vizét. Ott is néhány litert vesznek csak ki a tóból és annak a tisztaságát vizsgálják meg.

Úgy kell venni a mintát, hogy az minden tekintetben modellezze a teljes nagyságot.

És persze minél nagyobb a minta, annál nagyobb az esélye, hogy azonos eredményt kapunk, mintha mindent megvizsgáltunk volna. De persze ez mindig csak közelíteni fogja a 100 százalékot. Vagy ha a valószínüségszámításban használt [0;1] intervallumot nézzük, az 1-et.

Igen, ezekről olvastam én is, az okára nincs még magyarázat, azt Dilettáns karcolgatja csak. Nem csak pizzáról van itt szó, hanem teszem azt sonkamérlegről, vagy kutyatápról is.

huh nem mondom jozsoo , elég pontos képlet levezetés történt részedről , egyébként dilletáns véleményét is osztom, hogy ennek pszhiologia alapja is van mikor media marktba dolgoztam és jött a foci VB automatikus reklám kampány kezdödött TV eladásra mivel a statisztikák azt mutatták , hogy új nagyobb TV -n szeretik nézni az emberek a VB-t és mit ne mondjak a külföldi reklám szakemberek ezeket a statisztikákat és pszhilogiai tényezőket rendesen megtanulták TV eladás oriási volt az összes áruházban.

Jozsooo!

Nagyon szépen leírtad! Számomra teljesen érthető. Van egy másik oldala a a dolognak, amit a többiek már feszegettek. Ez pedig a "fogyasztói társadalom" viselkedése. Mivel mindenki másmilyen, mindenki külön személyiség más és más attribútumokkal, ezért elvileg mindenki máshogy dönt. Ha onnan nézzük viszont, hogy van x termék és szolgáltatás, amit y számú emnber vesz meg, akkor azt látjuk, hogy a szolgáltatások/termékek menniysége, változata, sokszínűsége ugyan x, de valójában az alapja mindegyiknek ugyan az, azaz visszavezethető minimum gyök x-re (sőt) a választási lehetőségek száma. Az emberek mindenhol ugyan azt veszik meg, csak más összetételben és más csatolt dolgokkal. De valóságosan termékek-félék, szolgáltatás-félék nem olyan széles körűek. Ennél kezdve én simán el tudom képzelni a téma igazságát.