Téma: Filmek az életünkből

Ezt hogy csináltad? ez csak 10 betű..

Fehérrel írta a többit

Matrix
Macskafogó
Brian élete
Gyalog galopp
Szamszara

stb-stb.

G.

Amerikai rapszódia, lakótársat keresünk, Pillangó effektus, Szeress, ha mersz, A jövő kezdete, Kontroll estébé, majdnem kihagytam az I'm Sam-et

vidirita eredeti hozzászólása

ez valahogy bekattant egyszercsak nálam (úgy a szülés után fél órával) és azóta értem a fiús anyukák félelmét.
vigyázzatok magatokra srácok!

De Te lányos anyuka is vagy egyszerre nem? Szerintem a fiúk miatt kár aggódni

Bagi Zoltán eredeti hozzászólása

De Te lányos anyuka is vagy egyszerre nem? Szerintem a fiúk miatt kár aggódni

pont fordítva van!
tudtad, hogy mindenhol a világon több fiú születik mint lány? de mire 6 éves kort elérik, a lányok már beelőznek mert a fiúk keresik a kalandot
kell a lányokért is aggódni, de az csak pubertás kor környékén kezdődik, addig nyugi van

Longhand eredeti hozzászólása

Tehát ilyen nagy mértékben magasabb a fiúk halála a gyermekhalálozások között? Ezt nem is gondoltam volna.

bizony! keresik a veszélyt lányok elbabázgatnak, satöbbi, fiúk meg mennek neki a világnak, és uralmuk alá akarják hajtani! (persze ez egyéniségfüggő is!!!) de számomra csak az volt a fura, hogy én, mint újdonsült fiús anyuka ezt NEM TUDTAM, hanem egyszerűen csak éreztem!
és azóta vannak ezek a fura dolgok, hogy nem nézek már olyan filmeket, amik lelkileg nagyon megérintenének...

most lehet, hogy hülyének fogtok nézni: harry potter rajongó vagyok évek óta (kezdetektől.. leginkább a könyv miatt természetesen, de játszottam is, meg láttam a filmeket is...) és az eltelt évek alatt sosem éreztem annyira mélyen át azt, hogy ez a harry-karakter 1 évesen szülők nélkül maradt.. vasárnap este, ahogy a 3. részt néztem a tévében, és eleve elég borongósra vették ennek a résznek a dizájnját, hát basszus én bőgtem, hogy szegény harry, mennyit szenvedett! (persze nem őt sajnáltam, hanem egy akármilyen kisgyereket, aki szülők nélkül ki van téve minden ember kényének-kedvének, és ez úgy ahogy van, borzasztó dolog...)
úgyhogy ezt a részt se fogom egy jó darabig újra nézni aggódom én eleget magamtól is, hehehe

azért nem kell félni annyira, látok annyi óvatosságot annak a kis megilletődött úriembernek az arcán a fotón, hogy nem csinál butaságokat
Egyébként meg persze, csak bizonyos élethelyzetekben tudja megélni az ember eléggé érzékenyen az ilyen dolgokat amiket leírtál.