Csak megerősíteni tudom azt, amit a videóban mond a fickó, arról, hogyan készítenek fel az érettségire.
Én azon hidaltam le, hogy az OpenOffice-t hírből sem ismerik, Macet sosem használtak. Még oké, hogy LaTeX-et nem oktatnak, de azért legalább egy oktatónál legyenek minimumok. Olyan szint ez, mint mikor tízévesen könyvet írtam a Word használatáról
Nekem vissza kellett mennem középiskolába informatikából érettségizni, mert annak idején a közgáz volt a választottam. Kaptam egy HTML-es feladatot, megcsináltam ahogy kell...és a rá kapható pontoknak az 1/3-át adták meg. Bementem a tanáriba és rákérdeztem, hogy ez ugyan mi a fene? Kiderült, hogy azt sem tudják mi az a CSS. Le vannak maradva kb 10 évvel, de lehet, hogy keveset mondok. Szóval szerintem amiket infobol oktatnak a középiskolákban...elképesztő.
// Only illogics can find
// hidden flaws in a straight logic line
@edem: képletesen szólva is az, hogy a végeredményt leírod nem jelenti azt, hogy megoldottad a feladatot. Úgy ahogy tanították.
Az, hogy nem ismerik nem az ő bajuk, ez a tanterv ezt kell leadni, neked meg ebből kell felelned. Sajnos ez van.
- 1 szövegszerkesztő helyett tanítsanak 3-at
- Kritizálni hogy a feladatban "elavult" tag használandó
- Kritizálni hogy egy ritkán használt funkciót (oldalszegély) feladatként szerepel
- Kritizálni az elkészített feladat olvashatóságát, szépségét.
Ha az a feladat, hogy készíts egy rekurzív prímszám-vizsgáló függvényt, akkor kritizáljam, hogy ez nem megfelelő feladat, mert azt rekurzívan nem hatékony??
Az évszázad átverései az informatika érettségin - ez kicsit túlzás.
Az itt elhangzott dolgoknak nagyobb súlya van, mint amik a videóban elhangozottak
(feladatmegoldásként nem fogadják el a nem javítókulcsos függvényt, stb )
És akkor szép lassan megérti mindenki, miért kaphatott az elnökünk doktori fokozatot.
Az iskolába járó és a nem iskolába járó ember között csak az a különbség, hogy az előbbi bejárt az iskolába, a másik meg nem.
Valóban a legtöbb munkakörben túlértékelt a végzettség, hiszen a tapasztalat a lényeg. Nyilvánvalóan tanulmányok nélkül nagyon nem valószínű, hogy valaki jó orvos lesz, de például a bölcsész típusú kézpések esetében elsajátítható a tudás alternatív módon is, sőt például a marketingben az oktatás nem képes fövenni a szakma sebességét. Van olyan multinacionális, piacvezető cégnél dolgozó középvezető ismerősöm, aki érettségivel igazgatja a diplomás logisztikusokat, és sajnos nem talál maga alá jó szakembereket. Kiesnek az egyetemről, természetesen nem értenek ahhoz, ami a szakmában kell, de ez nem is gond, csakhogy szakmai alázat sincs bennük, nem akarnak tanulni, és elvárják a nettó háromszázezres kezdő fizetést. A valósághoz való viszonyuk legalábbis érdekes.
Mindig azt mondtam, hogy a papír mitsem ér, aki jó, az érvényesülhet (nem ér semmit a nyelvvizsga, ha nem tud az illető megszólalni az adott nyelven), de azért azt sokszor látom, hogy főleg a fejvadász cégek (melyek elvileg éppenséggel azért vannak, hogy kiválasszák a legjobbakat, és ők ne spóroljanak az idejükön olyan szűréssel, mely a legjobbat is kirostálhatja) alapvető szűrőként tekintenek például a diplomára, legyen az akár irreleváns is. Ez a nézet juttatja el az egész felsőoktatást a tömegoktatás bizniszszintjére, ahol már nem értelmiséget, nem elitet, csak az órákat végigseggelő embereket képez.
De nem baj: mindig az aktuális körülmények között kell érvényesülni.
Könyvjelzők