Geri: Ha neked az a véleményed, hogy hitelből nem érdemes tulajdont szerezni, akkor én azt a véleményedet tartom tiszteletben. Nem segítene rajtunk az sem, ha sajnálnál minket, hidd el.
Most viszont - ha megengeded - mi, adósok különösen dühösek vagyunk. Nem jó ötlet most bosszantani minket olyasmikkel, hogy kockázatot vállaltunk, és tudhattuk volna előre, meg hogy így jártunk. Van épp elég bajunk így is.
Amikor aláírtuk a szerződést, mi ott voltunk. Annyira gondoltuk át az egészet, amennyire kellett. Bár talán már megbántuk, nem érezzük magunkat hibásnak a kialakult helyzetért, és felelősnek sem a talán rossz döntés miatt. Akkor az ott jó döntés volt. Most - így utólag - rossz döntésnek bizonyult. Megjegyzem, hogy egyéb lehetőség híján valószínűleg újra meglépném a dolgot.
Ha vattacukrot veszek (mert mindenképp szükségem van rá), megvan a kockázata hogy leszarja a madár. Ettől függetlenül megveszem, mert olyan pici az esélye, hogy csak na. Aztán ha rátojik egy madár, talán rossz döntést hoztam? - Nem. - Olyankor káromkodom egyet, esetleg jövök a fórumra panaszkodni, vagy összeesküvést szervezek a madarak ellen... Ha valaki azzal sulykolna, hogy butaságot csináltam, és nem éri meg vattacukrot venni, mérges lennék rá - mert minek bosszant. Ne vegyen vattacukrot, és kész. Én veszek. Legközelebb is. Legfeljebb sasolom az eget, vagy viszek esernyőt. Vagy puskát.
Tehát szeretek én polemizálni, de ez most nekem nem vita tárgya. Megoldást keresünk, vagy csak egyszerűen beszélünk róla, hogy átlássuk a helyzetet...
---
Ui: Egyébként nekem (mert az én helyzetem csak vérlázító, de nem kezelhetetlen) nem is a törlesztőrészletekkel van bajom. A dekonjunktúra viszont kilátástalanságba taszít, és rettentően felbosszant. Ha nem csökkent volna a bevételem, akkor nem okozna gondot kifizetni dupla ennyit sem havonta.
Könyvjelzők