Szerzői jogi tv. 1. §...
(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
A minket érdeklő rész magyarázata
Az Szjt. EU-csatlakozástól hatályos módosítását megelőzően a törvény 36. § (1) bekezdése rendelkezett a tény és híranyagokat tartalmazó közleményekről. Ezen közlemények átvételét szabad felhasználásnak tekintette. Ez azonban nem felelt meg az 1975. 4. tvr.-tel kihirdetett Berni Egyezmény 2. cikke (8) bekezdésében foglaltaknak. A szabad felhasználás ugyanis a szerzői jogi védelem alatt álló művekre vonatkozik, és azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a védett művek felhasználásához nem szükséges a jogosult engedélye, illetve a felhasználásért nem kell díjat fizetni. A Berni Egyezmény hivatkozott cikke azonban kifejezetten kimondja, hogy az egyszerű sajtóközlemény jellegű napi hírek nem tartoznak a védett művek körébe. Az Szjt. EU-csatlakozástól hatályos módosítása ezért a tény-és híranyagokra vonatkozó rendelkezést kivette a szabad felhasználás köréből és a törvény jelen szakaszában helyezte el, egyértelművé téve, hogy a tény-és híranyagok nem tartoznak a védett művek körébe.
Az újságírók, publicisták által feldolgozott, kommentált vagy más módon a tényt, és napi hírt egyéni, eredeti módon felhasznált (pl. szerkesztett) alkotások már szerzői jogi védelemben részesülnek. Igaz ez mind az írott mind az elektronikus sajtóra. Ugyanez igaz az adatbázis előállítók teljesítményére, ráfordítására tekintettel fennálló speciális, sui generis jogvédelemre, ahol szintén nem feltétel, hogy szerzői művek képezzék az adatbázis részét vagy egészét. (Szjt. XI/A. fejezet).
Bírói és SZJSZT gyakorlat
SZJSZT 19/03. sz. szakvéleményében rámutatott arra, hogy amint fellelhető egy tény és híranyag közlése mellett bármilyen egyéni, eredeti jellegű alkotói tevékenység (szerkesztés stb.) védetté teszi a közleményt. A szerkesztett közlemények nemcsak szerzői, hanem szomszédos jogi védelem alatt is állhatnak, hiszen az Szjt. 80. §-a a rádió és televízió szervezeteknek biztosítja azt a jogot, hogy műsoruk egyes felhasználásait engedélyezzék. Ez a védelem azt a teljesítményt, befektetést értékeli, amelynek révén a műsor elkészül. A műsornak része lehet a szerzői jogilag nem védett tény- és híranyag is.
A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Hozzátartozó magyarázat:
A szabad felhasználásra vonatkozó szabályok értelmezése
A szabad felhasználásra vonatkozó részletes és a felhasználási jogok szabályozására egyébként nem jellemző kógens szabályozást a szabad felhasználás jellege indokolja. Az ilyen felhasználás ugyanis díjazáshoz, és szerzői engedélyhez sincs kötve. Ezért a szerzői jog és a felhasználói (társadalmi) érdek védelmének egyensúlya csak akkor nem bomlik meg, ha a jogszabály a szabad felhasználás terjedelmét szigorú keretek közé szorítja. Az Szjt. IV. fejezete e két érdekkör aktuális mérlegét adják. A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések a szerzők, illetve a szomszédos jogi jogosultak [Szjt. 83. § (2)] engedélyezési jogait és díjigényre való jogosultságát egyaránt kizárják. Ezért indokolt, hogy e szabályokat ne lehessen kiterjesztően értelmezni. A kiterjesztő értelmezés tilalma mellett, garanciális szabályt tartalmaz továbbá az Szjt. 33. § (2) bekezdése is.
Az Irányelv 5. Cikkének 3. Pontja a)-o) alpontjai a többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés joga alóli alternatív (tagállamok jogalkotói szándékától függő) kivételeket sorolja fel, amikor engedély és díjfizetési kötelezettség sem hárul a felhasználókra, feltételezve a felhasználások non-profit jellegét. Ezek az alábbiak:
- oktatási, tudományos, illusztrációs célú felhasználás, a forrás és a szerző megjelölése kötelező,
- fogyatékos személyek javát szolgáló felhasználások,
- az írott és az elektronikus sajtó aktuális műsoraiban, tudósításaiban többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés, amennyire az indokolt az információ közlés céljából, a szerző nevének megjelölésével,
- kritika, ismertetés céljából történő idézés, a forrás és a szerző nevének megjelölésével,
- hatósági és bírósági eljárásban, és közbiztonsági okokból, valamint bírósági, parlamenti ülések közvetítésénél,
- egyházi és nemzeti ünnepségeken,
- építészeti és szoborművek állandó kiállítása köztereken,
- idézés,
- képzőművészeti kiállítások és aukciók promóciós célú bemutatása,
- karikatúra, paródia céljából történő felhasználás,
- egy berendezés üzembe helyezése (demo) vagy annak javítása miatt szükséges műfelhasználás,
- épület újjáépítése céljából felhasznált művek, vagy azok tervei,
- oktatási intézményekben, archívumokban, múzeumokban, nyilvános közkönyvtárakban az intézmények területén elhelyezett számítógépeknél történő egyedi műfelhasználás kutatási, oktatási célból.
Minden kivételre vonatkozik az az általános szabály, amely szerint ezek nem sérthetik indokolatlanul a jogosultak joggyakorlását, és jogos érdekeit.
Az idézés és az átvétel elhatárolása
A szabad felhasználás egyik leggyakoribb esete az idézés. Ennek fogalmát az Szjt. nem határozza meg. Az idézés egyszerűen fogalmazva a mű kis részletének beemelése egy másik műbe.
Idézni bármely műből lehet, kivéve a képző- fotó- és iparművészeti alkotásokat [Szjt. 67. § (5)].
Ez a felhasználás az Szjt. alapján akkor jogszerű, ha:
- nyilvánosságra hozott műből idézünk;
- változtatás nélkül; A változtatás tilalma nemcsak a beemelt részlet tényleges megváltoztatására vonatkozik, hanem arra is, hogy nem helyezhetjük a részletet olyan környezetbe, amellyel annak mondanivalója, üzenete módosul.
- feltüntetjük a forrást, a műben megjelölt szerzőt, illetve, az Szjt.-ben meghatározott esetekben az előadóművész, a hangfelvétel-előállító vagy a rádió- televízió-szervezet nevét [Szjt. 75. § (1), 79. § 85. §]; A forrást és a szerzőt úgy kell feltüntetni, hogy egyértelmű legyen, melyik a saját mű és melyik az idézet.
- a mű, amiben idézünk maga is önálló alkotásnak minősül;
- az idézés az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben történik; Az indokolt terjedelem szerzői jogi megítélésénél nem a művészi vagy gazdasági szempontokat kell figyelembe venni (ld. a Szerzői Jogi Szakértő Testület alább kifejtett, 7/96 és 34/96 számú szakvéleményeit). Az indokoltság terjedelmét az Szjt. 33. § (2) és (3) bekezdésében megfogalmazott feltételek határozzák meg. Ezek fényében kell megvizsgálni az idézetnek az eredeti műhöz, illetve az átvevő műhöz viszonyított arányát.
Bírói és SZJSZT gyakorlat:
BH1992. 631.: A szabad felhasználás körébe tartozó idézés e minőségének megállapításánál elsősorban annak van jelentősége, hogy az átvevő mű önálló irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak minősül-e [1969. évi III. tv. 1. § (1) bek., 17. § (1) bek.].
A szabad felhasználás esetei
34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
...........
(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.
Kicsit hosszúra sikerült, bocsi.
Forrás: Complex Jogtár
Könyvjelzők