Oldal: 5 / 5 ElsőElső ... 345
Eredmény: 41 - 50 (50) összesen

Téma: Hírkereső legalitása

  1. #41
    Bölcs Andrea logója
    Csatlakozott
    08-03-26
    Hozzászólás
    1.033
    Begyűjtött 278 köszönetet
    213 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Szerzői jogi tv. 1. §...

    (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
    (5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
    (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
    (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

    A minket érdeklő rész magyarázata

    Az Szjt. EU-csatlakozástól hatályos módosítását megelőzően a törvény 36. § (1) bekezdése rendelkezett a tény és híranyagokat tartalmazó közleményekről. Ezen közlemények átvételét szabad felhasználásnak tekintette. Ez azonban nem felelt meg az 1975. 4. tvr.-tel kihirdetett Berni Egyezmény 2. cikke (8) bekezdésében foglaltaknak. A szabad felhasználás ugyanis a szerzői jogi védelem alatt álló művekre vonatkozik, és azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a védett művek felhasználásához nem szükséges a jogosult engedélye, illetve a felhasználásért nem kell díjat fizetni. A Berni Egyezmény hivatkozott cikke azonban kifejezetten kimondja, hogy az egyszerű sajtóközlemény jellegű napi hírek nem tartoznak a védett művek körébe. Az Szjt. EU-csatlakozástól hatályos módosítása ezért a tény-és híranyagokra vonatkozó rendelkezést kivette a szabad felhasználás köréből és a törvény jelen szakaszában helyezte el, egyértelművé téve, hogy a tény-és híranyagok nem tartoznak a védett művek körébe.
    Az újságírók, publicisták által feldolgozott, kommentált vagy más módon a tényt, és napi hírt egyéni, eredeti módon felhasznált (pl. szerkesztett) alkotások már szerzői jogi védelemben részesülnek. Igaz ez mind az írott mind az elektronikus sajtóra. Ugyanez igaz az adatbázis előállítók teljesítményére, ráfordítására tekintettel fennálló speciális, sui generis jogvédelemre, ahol szintén nem feltétel, hogy szerzői művek képezzék az adatbázis részét vagy egészét. (Szjt. XI/A. fejezet).
    Bírói és SZJSZT gyakorlat
    SZJSZT 19/03. sz. szakvéleményében rámutatott arra, hogy amint fellelhető egy tény és híranyag közlése mellett bármilyen egyéni, eredeti jellegű alkotói tevékenység (szerkesztés stb.) védetté teszi a közleményt. A szerkesztett közlemények nemcsak szerzői, hanem szomszédos jogi védelem alatt is állhatnak, hiszen az Szjt. 80. §-a a rádió és televízió szervezeteknek biztosítja azt a jogot, hogy műsoruk egyes felhasználásait engedélyezzék. Ez a védelem azt a teljesítményt, befektetést értékeli, amelynek révén a műsor elkészül. A műsornak része lehet a szerzői jogilag nem védett tény- és híranyag is.


    A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI

    33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
    (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
    (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

    Hozzátartozó magyarázat:

    A szabad felhasználásra vonatkozó szabályok értelmezése
    A szabad felhasználásra vonatkozó részletes és a felhasználási jogok szabályozására egyébként nem jellemző kógens szabályozást a szabad felhasználás jellege indokolja. Az ilyen felhasználás ugyanis díjazáshoz, és szerzői engedélyhez sincs kötve. Ezért a szerzői jog és a felhasználói (társadalmi) érdek védelmének egyensúlya csak akkor nem bomlik meg, ha a jogszabály a szabad felhasználás terjedelmét szigorú keretek közé szorítja. Az Szjt. IV. fejezete e két érdekkör aktuális mérlegét adják. A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések a szerzők, illetve a szomszédos jogi jogosultak [Szjt. 83. § (2)] engedélyezési jogait és díjigényre való jogosultságát egyaránt kizárják. Ezért indokolt, hogy e szabályokat ne lehessen kiterjesztően értelmezni. A kiterjesztő értelmezés tilalma mellett, garanciális szabályt tartalmaz továbbá az Szjt. 33. § (2) bekezdése is.
    Az Irányelv 5. Cikkének 3. Pontja a)-o) alpontjai a többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés joga alóli alternatív (tagállamok jogalkotói szándékától függő) kivételeket sorolja fel, amikor engedély és díjfizetési kötelezettség sem hárul a felhasználókra, feltételezve a felhasználások non-profit jellegét. Ezek az alábbiak:
    - oktatási, tudományos, illusztrációs célú felhasználás, a forrás és a szerző megjelölése kötelező,
    - fogyatékos személyek javát szolgáló felhasználások,
    - az írott és az elektronikus sajtó aktuális műsoraiban, tudósításaiban többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés, amennyire az indokolt az információ közlés céljából, a szerző nevének megjelölésével,
    - kritika, ismertetés céljából történő idézés, a forrás és a szerző nevének megjelölésével,
    - hatósági és bírósági eljárásban, és közbiztonsági okokból, valamint bírósági, parlamenti ülések közvetítésénél,
    - egyházi és nemzeti ünnepségeken,
    - építészeti és szoborművek állandó kiállítása köztereken,
    - idézés,
    - képzőművészeti kiállítások és aukciók promóciós célú bemutatása,
    - karikatúra, paródia céljából történő felhasználás,
    - egy berendezés üzembe helyezése (demo) vagy annak javítása miatt szükséges műfelhasználás,
    - épület újjáépítése céljából felhasznált művek, vagy azok tervei,
    - oktatási intézményekben, archívumokban, múzeumokban, nyilvános közkönyvtárakban az intézmények területén elhelyezett számítógépeknél történő egyedi műfelhasználás kutatási, oktatási célból.
    Minden kivételre vonatkozik az az általános szabály, amely szerint ezek nem sérthetik indokolatlanul a jogosultak joggyakorlását, és jogos érdekeit.


    Az idézés és az átvétel elhatárolása
    A szabad felhasználás egyik leggyakoribb esete az idézés. Ennek fogalmát az Szjt. nem határozza meg. Az idézés egyszerűen fogalmazva a mű kis részletének beemelése egy másik műbe.
    Idézni bármely műből lehet, kivéve a képző- fotó- és iparművészeti alkotásokat [Szjt. 67. § (5)].

    Ez a felhasználás az Szjt. alapján akkor jogszerű, ha:
    - nyilvánosságra hozott műből idézünk;
    - változtatás nélkül; A változtatás tilalma nemcsak a beemelt részlet tényleges megváltoztatására vonatkozik, hanem arra is, hogy nem helyezhetjük a részletet olyan környezetbe, amellyel annak mondanivalója, üzenete módosul.
    - feltüntetjük a forrást, a műben megjelölt szerzőt, illetve, az Szjt.-ben meghatározott esetekben az előadóművész, a hangfelvétel-előállító vagy a rádió- televízió-szervezet nevét [Szjt. 75. § (1), 79. § 85. §]; A forrást és a szerzőt úgy kell feltüntetni, hogy egyértelmű legyen, melyik a saját mű és melyik az idézet.
    - a mű, amiben idézünk maga is önálló alkotásnak minősül;
    - az idézés az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben történik; Az indokolt terjedelem szerzői jogi megítélésénél nem a művészi vagy gazdasági szempontokat kell figyelembe venni (ld. a Szerzői Jogi Szakértő Testület alább kifejtett, 7/96 és 34/96 számú szakvéleményeit). Az indokoltság terjedelmét az Szjt. 33. § (2) és (3) bekezdésében megfogalmazott feltételek határozzák meg. Ezek fényében kell megvizsgálni az idézetnek az eredeti műhöz, illetve az átvevő műhöz viszonyított arányát.

    Bírói és SZJSZT gyakorlat:
    BH1992. 631.: A szabad felhasználás körébe tartozó idézés e minőségének megállapításánál elsősorban annak van jelentősége, hogy az átvevő mű önálló irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak minősül-e [1969. évi III. tv. 1. § (1) bek., 17. § (1) bek.].

    A szabad felhasználás esetei

    34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
    (2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
    (3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
    35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
    (2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
    (3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
    ...........
    (6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
    a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
    b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.

    Kicsit hosszúra sikerült, bocsi.
    Forrás: Complex Jogtár


    Utoljára módosítva: Andrea által : 2008-12-10 16:47

  2. #42
    Bölcs
    Csatlakozott
    08-10-05
    Hozzászólás
    1.162
    Begyűjtött 147 köszönetet
    118 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Végig is olvastad? Én egyelőre még lusta voltam hozzá.

    pl. az index.hu RSS tartalmát (amiben van hír, publicisztika, saját anyag, minden) kirakhatja valaki az oldalára? Tehát csak az RSS-ból jövő dolgokat (cím, összefoglaló, link), nem a teljes cikkeket.



  3. #43
    Bölcs
    Csatlakozott
    07-04-28
    Hozzászólás
    1.115
    Begyűjtött 241 köszönetet
    176 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Idézet spontan eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    pl. az index.hu RSS tartalmát (amiben van hír, publicisztika, saját anyag, minden) kirakhatja valaki az oldalára?
    Ez alapján igen:

    A szabad felhasználás esetei

    34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.



  4. #44
    Bölcs Andrea logója
    Csatlakozott
    08-03-26
    Hozzászólás
    1.033
    Begyűjtött 278 köszönetet
    213 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    spontan, igen, én végigolvastam anno a teljes tv-t, mivel vizsgáztam többek között ebből a jogszabályból is néhány éve (és ez történetesen azok közé tartozik, amit nem módosítanak évente 2x). Most csak előkotortam a hatályos idetartozó szövegrészeket.
    /a hxxp://jogiforum.hu -n fenn van a teljes hatályos jogszabály szövege - magyarázat, indokolás, bírósági határozatok nélkül/

    sőt, de ez teljesen off, a szakdolit is szerzői jogi témából írtam.

    Az indokolt terjedelem azt jelenti, hogy pl. egy két bekezdéses cikkből 1-2 mondat, egy oldalnyi cikkből általában 1 bekezdés.
    Ezt nyilván sokan alkalmazzátok ti is, és látjátok is több helyen, egy bekezdés utána link a teljes cikkre (akkor is, ha épp nem RSS-ről van szó).



  5. #45
    BaD-DoG dassad logója
    Csatlakozott
    07-07-02
    Hozzászólás
    1.552
    Begyűjtött 0 köszönetet
    0 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Picitt off, de érdemes megnézni, legális vagy sem de talán megéri
    hxxp://www.kiskegyed.hu/hirek/a-magyar-net-egyik-ura-977.html



  6. #46
    Bölcs
    Csatlakozott
    08-10-05
    Hozzászólás
    1.162
    Begyűjtött 147 köszönetet
    118 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Idézet dassad eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Picitt off, de érdemes megnézni, legális vagy sem de talán megéri
    hxxp://www.kiskegyed.hu/hirek/a-magyar-net-egyik-ura-977.html
    Például jó lenne egy pókeroldal. Meg egy Hírkereső Amerikában, mert ott olyan nincs, de lesz, ha rajta múlik.
    Ezt nem igazán tudtam értelmezni. A Google News, meg a többi nem ugyanezt csinálja? Miben nyújt mást a Hírkereső, hogy ilyen még Amerikában sincs?



  7. #47
    BaD-DoG dassad logója
    Csatlakozott
    07-07-02
    Hozzászólás
    1.552
    Begyűjtött 0 köszönetet
    0 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Nem szeretnék duplikálni de itt az én véleményem hxxp://www.propeller.hu/gazdasag/316466-a-magyar-net-egyik-ura Commenteknél megtaláljátok.



  8. #48
    Új tag stabilo66 logója
    Csatlakozott
    08-01-12
    Hozzászólás
    14
    Begyűjtött 0 köszönetet
    0 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Idézet Merras eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Ez a kérdés gyakran felmerül, főleg mondjuk a nagy lapkiadó cégek részéről. Ugyebár nem is annyira régen történt, hogy Belgiumban be lett perele a Google, azért, mert a Google Newson az online kiadások RSS feedje alapján megjelent a bevezető pár sor, meg a link a friss hírekből.

    Én meg mennyire verném a seggemet a földhöz, ha lenne magyar google news, és megjelennének az én híreim rajta!!!

    Hírkeresőben mondjuk nekem bent van az SFportal, hozza is szépen a látogatókat.
    Hírkereső, hirlista, hirposta, stb site-okra hogyan lehet bekerülni?
    mármint mi kell ahhoz hogy az rss feedemet felvegyék? nem találtam egyik oldalon se semmit erről.

    köszi előre is...



  9. #49
    Bölcs
    Csatlakozott
    08-01-02
    Hozzászólás
    1.271
    Begyűjtött 82 köszönetet
    53 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Esetleg próbákozz az oldalukon a "kapcsolat" linkre kattintva a lap alján, bár szerintem csak a legnagyobb portálokkal foglalkoznak.



  10. #50
    dry
    dry nem elérhető
    Bölcs dry logója
    Csatlakozott
    08-03-26
    Hely
    Nyíregyháza
    Hozzászólás
    674
    Begyűjtött 39 köszönetet
    30 hozzászólásával

    Alapbeállítás re: Hírkereső legalitása

    Próbálkozni lehet, de egyszerűen nem válaszolnak. Pedig vesznek fel új oldalakat. De hogy mi alapján szelektálnak, az egyelőre megfoghatatlan előttem...



Oldal: 5 / 5 ElsőElső ... 345

A téma címkéi:

Könyvjelzők

Hozzászólás szabályai

  • Új témákat nem hozhatsz létre
  • Válaszokat nem küldhetsz
  • Fájlokat nem csatolhatsz
  • A hozzászólásaidat nem módosíthatod
  •