Mi számít túloptimalizálásnak 2016-ban?
Mi számít túloptimalizálásnak mostanság egy weboldal belső felépítésében?
Hogyan érdemes csinálni illetve felépíteni a honlap belső struktúráját?
Gondolok itt arra, hogy a rövid url-ek, kulcsszavakkal az előny vagy már túloptimalizálás?
Ha minden page-em címében benne van a kulcsszó vagy kulcsszavak az előny vagy hátrány?
Ha a teljes weboldal címében a kulcsszó kétszer szerepel az már sok? (Kötőjellel elválasztva: kulcsszavas domainnév + rövid hangzatos cím szintén a kulcsszóval?
Ha a blog részben is minden blogbejegyzés kulcsszavas de nem túl rövid címmel az okés a google-nek?
Címkefelhőt érdemes csinálni vagy már nem hasznos?
Update: Lehet nem a megfelelő kategóriába tettem fel a kérdést, ha így van kérem áthelyezni, köszönöm.
re: Mi számít túloptimalizálásnak 2016-ban?
Jó téma! Engem is érdekelnének a válaszok, de kiegészíteném még egy kérdéssel:
- Több nyelven elérhető oldalnál mi a legjobb manapság? A subdomain (pl en.domain.com, hu.domain.com) vagy az aldomain (domain.com/en, domain.com/hu) vagy semmi, csak simán domain.com és alatta vált nyelvet és ott nem átdob az adott részre, hanem csak sessiön-ben kezeli a nyelvet?
Köszi :)
re: Mi számít túloptimalizálásnak 2016-ban?
Gondolok itt arra, hogy a rövid url-ek, kulcsszavakkal az előny vagy már túloptimalizálás?
Én ezt úgy szoktam megoldani, hogy a kiemelt kulcsszavaknál rövid url, a blogban hosszabb urlek.
Ha minden page-em címében benne van a kulcsszó vagy kulcsszavak az előny vagy hátrány?
Ott legyen benne ahol releváns, van egy csomó oldal ahol nem kell (kapcsolat, stb.)
Ha a teljes weboldal címében a kulcsszó kétszer szerepel az már sok? (Kötőjellel elválasztva: kulcsszavas domainnév + rövid hangzatos cím szintén a kulcsszóval?
Belefér, de ez a kisebbség legyen.
Ha a blog részben is minden blogbejegyzés kulcsszavas de nem túl rövid címmel az okés a google-nek?
Ha sok kulcsszavad van akkor okés, ha kevés, az már necces
Amúgy az url optimalizálását ne vidd túlzásba. A több kevesebb itt. Amúgyis marginális a jelentősége. ezt fusd át: The Importance of URL Structure According to Google
Címkefelhőt érdemes csinálni vagy már nem hasznos?
re: Mi számít túloptimalizálásnak 2016-ban?
Kérdések:
Idézet:
1. Mi számít túloptimalizálásnak mostanság egy weboldal belső felépítésében?
2. Hogyan érdemes csinálni illetve felépíteni a honlap belső struktúráját?
3. Gondolok itt arra, hogy a rövid url-ek, kulcsszavakkal az előny vagy már túloptimalizálás?
4. Ha minden page-em címében benne van a kulcsszó vagy kulcsszavak az előny vagy hátrány?
5. Ha a teljes weboldal címében a kulcsszó kétszer szerepel az már sok? (Kötőjellel elválasztva: kulcsszavas domainnév + rövid hangzatos cím szintén a kulcsszóval?
6. Ha a blog részben is minden blogbejegyzés kulcsszavas de nem túl rövid címmel az okés a google-nek?
7. Címkefelhőt érdemes csinálni vagy már nem hasznos?
+1 - Több nyelven elérhető oldalnál mi a legjobb manapság? A subdomain (pl en.domain.com, hu.domain.com) vagy az aldomain (domain.com/en, domain.com/hu) vagy semmi, csak simán domain.com és alatta vált nyelvet és ott nem átdob az adott részre, hanem csak sessiön-ben kezeli a nyelvet?
Saját válaszaim:
1. On-site esetén nincs túl optimalizálás, csak rosszul optimalizálás.
2. Google irányelvek és tapasztalatok alapján
3. Az url releváns legyen a címmel. Mindegy, hogy rövid-e, vagy nem. Direkt ne pakolj bele kulcsszavakat a címek mellé.
4. Felejtős. Minden oldalnak az legyen a címe, ami.
5. Nem sok, de én csak a rövid hangzatos cím kulcsszóval lehetőségre szavazok
6. Alapból felejtsd el, hogy van kulcsszó, úgy blogolj.
7. Megoszló vélemények vannak. Én több éve szándékosan nem használok, mert az esetek 99%-ban direkt manipulatív céllal szokták használni.
+1.: Mindegy, legyen felhasználó barát és kész.
Üdv.: Arni
re: Mi számít túloptimalizálásnak 2016-ban?
7. Címkefelhőt érdemes csinálni vagy már nem hasznos?
Arninak igaza van, tényleg direkt használjuk és a blogok nagy többségénél, a címke oldalt hozza a találati listán a G. Miért? Mert ez a legrelevánsabb, mert itt szerepel a legtöbbször az adott kulcsszó, mert itt van rendszeresen frissülő tartalom stb.
Természetesen ez csak abban az esetben érvényes, ha egy tiszta URL generáló címkéződ van, az OpenCart a mai napig nem tudott egy normális blogot össze hozni, de legalább bele lehet építeni a wordpress-t.
re: Mi számít túloptimalizálásnak 2016-ban?
Idézet:
1. Mi számít túloptimalizálásnak mostanság egy weboldal belső felépítésében?
2. Hogyan érdemes csinálni illetve felépíteni a honlap belső struktúráját?
3. Gondolok itt arra, hogy a rövid url-ek, kulcsszavakkal az előny vagy már túloptimalizálás?
4. Ha minden page-em címében benne van a kulcsszó vagy kulcsszavak az előny vagy hátrány?
5. Ha a teljes weboldal címében a kulcsszó kétszer szerepel az már sok? (Kötőjellel elválasztva: kulcsszavas domainnév + rövid hangzatos cím szintén a kulcsszóval?
6. Ha a blog részben is minden blogbejegyzés kulcsszavas de nem túl rövid címmel az okés a google-nek?
7. Címkefelhőt érdemes csinálni vagy már nem hasznos?
+1 - Több nyelven elérhető oldalnál mi a legjobb manapság? A subdomain (pl en.domain.com, hu.domain.com) vagy az aldomain (domain.com/en, domain.com/hu) vagy semmi, csak simán domain.com és alatta vált nyelvet és ott nem átdob az adott részre, hanem csak sessiön-ben kezeli a nyelvet?
1. ha az adott optimalizálási munkafázisban nem találsz olyan felhasználói szempontot, ami miatt jó ötlet ezt csinálni / egy profi webfejlesztő bizottság csak csóválná a fejét ezen a megoldáson / TUDOD, hogy manipulálni akarod épp a Google-t
De az is túloptimalizálás, ha marginális részletekkel szarakodsz és csak lapátolod ki az idődet a 0 impaktú reszelgetéssel
2. logikusan, a lehető legésszerűbben osztályozd a tartalmakat, könnyen és kényelmesen legyen elérhető minden
3. URL is felhasználóknak készül - rövid, jól strukturált, egyértelmű legyen, ezt kajálja a Google is
4. ha mindenhol használod - lényegében igonrálva lesz, ha összevissza használod, megzavarod a keresőt, ha csak ott használod ahol kell; akkor jól csinálod
5. nem sok, csak jó eséllyel fölösleges
6. ha van értelme nem probléma; kérdésből meglétéből ítélve azt mondanám, hogy nem jó ötlet, olvass utána: keyword canibalization
7. egy kezemen meg tudom számolni, hány weboldalnál láttam, ahol bármi igazi értelme volt ennek - ha szereted a büntetéseket, akkor ez kitűnő lehetőséget biztosít hozzá:
https://searchenginewatch.com/2016/0...-thin-content/
+1. legjobb ha külön URL-en (esetleg domainen) kezeled, állítólag az alkönyvtár jobb; legyen minden oldal tisztességgel lefordítva, legyen minden meta rendben, hibátlanul megcsinálva és sitemap is legyen jó - sok helyen el lehet szúrni, szóval kell egy kis odafigyelés
re: Mi számít túloptimalizálásnak 2016-ban?
Idézet:
tolerancia eredeti hozzászólása
Jó téma! Engem is érdekelnének a válaszok, de kiegészíteném még egy kérdéssel:
- Több nyelven elérhető oldalnál mi a legjobb manapság? A subdomain (pl en.domain.com, hu.domain.com) vagy az aldomain (domain.com/en, domain.com/hu) vagy semmi, csak simán domain.com és alatta vált nyelvet és ott nem átdob az adott részre, hanem csak sessiön-ben kezeli a nyelvet?
Köszi :)
Attól függ mi a célod?
A subokat lényegében külön kezeli a gugli, viszont ha dom/nyelv/ struktúrát használsz akkor minden nyelven a domainedet erősíted.
Én évek óta a dom/nyelv/ struktúrát használom, alapban a böngésző nyelvének függvényében betöltődő nyelvi oldallal, de természetesen a nyelv váltás lehetősége minden oldalon adott.
Ahogy látom gugli szereti is és jól kezeli is.
Meg így adott a helyzet, hogy ha xx nyelvről cserélek linket akkor valamelyik xx nyelvű (pld. dom/xx/) oldalamra kérem, másik nyelv esetén meg másik nyelvű oldalamra. Viszont ettől még a teljes domain erősödik.
