Internet penetráció

Fél év alatt 5 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2008 első félévében 46 százalékos az internet penetráció – több mint 3,4 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 42 százalék.

Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság közel feléről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 46 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 50, utóbbiak 42 százaléka internetezik rendszeresen.

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 60 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 16 százalékos a penetráció.

Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 66 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Ráadásul 2007 második félévében a községek penetrációjában csak 2 százalékpontos növekedést figyelhettünk meg, ami tovább növelte a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 32 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 36 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.

Nem csak az internetezők, hanem az otthonukban internetezők aránya is jelentősen nőtt az elmúlt fél évben – 2007 első félévében még csak a lakosság 23, második félévében 28 százaléka használta otthonából a világhálót. A hozzáférések számának növekedésével párhuzamosan az otthoni számítógéppel való ellátottság is növekedett:: egy év alatt 43-ról 48 százalékra.

Internet használat

A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.

A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás – az internetezők 55 százaléka szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten. Blogot a netpolgárok 52 százalék szokott olvasni, saját webes naplóval viszont csak 11 százalékuk rendelkezik.

Videómegosztó szájtokat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként – 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat a neten, a tévézést pedig 33 százalék próbálta már ki az interneten keresztül.

teljes cikk nrc.hu