Kezdetnek egyik kedvenc költőm versével kezdeném a topikot.
Agora Tha:
Megtanulni repülni
Láttam a fényt, komor acokon
láttam a teret, szép vilagot.
Láttam a lányt, képzeletemben
láttam a szelet: átrepült mindenen.
Fiatal szempárokká csonkolt idő
hasítja lényem lényegét.
Hova lettem e magányban, hogy
ellenszegülni nem tudok, s őszinten:
már nem is akarok.
Falakon síró gyermeket látok,
könnyekkel teli asszonyarcot,
magtalan magányt, árva szavakat
üres keresztet, fénytelen alakot.
Enyém volt a lét, az isteni merészség
sikertelen repülés, a parttalan tét,
viasszá fagyott kénytelen takarás
a mindent feloldó erőtlen akarás.
S most a tétovaság küszöbén állva,
hangtalanul tekintek választott imámra:
szárnyamat feszítem, puppilát szaggatok
lelkemből némán repülnek angyalok.
ahogy elémbe tárod,
megringatod s riszálod
felborzolt öledet.
S mert rám is gondolsz néha,
finom, keskeny és léha
kezeddel, asszonyom,
áldást osztón, szerényen
oda kapsz, hol szemérmem
ágaskodik kevélyen,
mint egy vörös torony.
Már nincs ösvény belém.
Ó, az ajtóm kilincsén
egy tolvaj-tenyér van,
pedig mindent oda'dtam.
Az Úr, Ő a ludas mindenért, mert
mindig önmagához mért;
ha a májához, ittam,
ha a szívéhez, sírtam valakiért.
Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák,
csakis állva és büszkén csináld!
Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád,
addig ne szégyelld!
Tőlük lettél pont ilyen szép.
Most menj! Értem ne aggódj, Nővér!
Az erény olyan világot kér,
miben nincsen rá szükség,
hol nincs bűn, se szentség.
Így jó! Egy pillét gyertyaláng is hív.
Kell, hogy megkopjon a szív
a hozzád közeli részén,
amint hajlong a változás előtt!
Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák,
Te is állva és büszkén csináld!
Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád,
nagyon köszönöm!
Tőlük lettél pont ilyen szép!
Nézd, az Arany-búza ölén ring a szél!
Szebb időkről regél. Te csak bízz, s ne
a gondokkal törődj! A tolmácsa légy!
De ebben más lehet társad.
Ne bándd, mert én nem vagyok házad,
csak egy híd! Épp, hogy több legyél nálam,
azért szóltam pár szót.
...és tudod,
megtiszteltetés volt.
Vers minde(gy/n)kinek
Válaszol idézettel
